[Somos Benfica!] Akkor vagy megátkozva, ha elhiszed

Voodoo-dollNaiv módon úgy terveztem tegnap, hogy még a meccs után megírom az értékelőt, de igazán számolhattam volna azzal, hogy az örömmámor, vagy a letargia miatt úgysem fogom tudni tiszta fejjel leírni azt, amit ilyenkor le kell. Rémálmaim szerencsére nem voltak az éjjel, köszönöm, meglehetősen jól aludtam, a fejemben pedig valamelyest helyre is állt a rend, tehát fussunk neki a dolgoknak.

Engem már nagyon dühít, hogy másról sem tudok olvasni a sportoldalakon, csak a Guttmann-átokról. Mielőtt tavaly a Benfica bejutott az El döntőbe, azt se tudta az emberek nagy része, hogy ki volt az a Guttmann Béla. Belátom, arra legalább jó volt ez a felhajtás, hogy megtanulták a nevét, de ami sok, az sok. Egyszerűen hallatlannak tartom, hogy a sporttal foglalkozó oldalak az átokra hivatkozva írták le a Benficát a meccs után, ill. azt is, hogy szinte már tényként lett beállítva, hogy a következő 48 évben is ez várható majd. Értem én, hogy hatásvadászat, meg lófütty, de az ég szerelmére, nem a középkorban vagyunk. Nehogy már természetfeletti átkokat, rontásokat kelljen bevonni egy meccs végi elemzésbe.

Sevilla FC v SL Benfica - UEFA Europa League FinalEgyfajta magyarázat viszont létezik. Marika néni rosszul érzi magát. Hányinger gyötri, szédül, fáj a feje és szörnyen gyengének érzi magát. Arra még van némi ereje, hogy megkeresse valahol a fiókban és bevegye azt a piros pirulát, mert “az mindig segít”. Rendben is megy minden, csak hát Marika néni memóriája már nem a régi, ezért rossz fiókban keresgél, és mivel a látása sem valami jó, az unkájának félrerakott gyümölcs ízű cukorkát issza le egy pohár vízzel… és lássatok csodát, Marika néninek fél óra múlva már kutya baja és kint kapál a kertben. Ezt nevezik placebo-hatásnak és ezzel a képlettel lehet magyarázni a Benfica esetét is, de ez esetben ugye negatív hatású a végkifejlet.

Mert fordítva is működik a dolog. A falunapi vásáron egy vénasszony jósol nekünk a tenyerünkből és azt találja mondani, hogy a következő hónapban valami nagyon rossz dolog fog velünk történni. Igazából persze semmi természetfeletti nincs az egészben, hiszen a vénasszony csak a levegőbe beszél, a jóslásért kapott zsozsóból pedig vesz magának egy barackpálinkát és röhög a markába. Mi pedig mit csinálunk aztán? Hazamegyünk és egyfolytában ezen jár az eszünk, nincs egy perc nyugtunk sem. Minden apró negatív dologban egy még rosszabbat látunk és ez addig megy így, mígnem tényleg történik valami nagyobb baj és akkor lehet hülledezni, hogy a jósnő megmondta.

Az emberi agy nagy úr és képes elhitetni velünk olyan dolgokat, amiket tulajdonképpen nem is akarunk. Mélyen elraktározza a tudatalattinkban, mi pedig hiába vagyunk más véleményen és hiába próbáljuk felvenni a harcot, a testünk megadja magát a tudatalattinknak. Ja, és ez még nem skizofrénia, bár nem vagyok pszichológus.

A lényeg tehát mindenféle további mellébeszélés nélkül annyi, hogy nem Béla bácsi vuduzott a másvilágról, aminek következtében Rodrigóék kétballábaskodtak, hanem egész egyszerűen beremegtek, lefagytak, hisz akkora volta rajtuk a nyomás és annyit pumpálta a média a Guttmann átkot, hogy akarva-akaratlanul maguk is elhitték.

bánatKeves Cardozo. Nagyon sokat köszönhet neked a klub, nem is nagyon akarlak ekézni, de meg kell bocsájtanod, hogy nem tudom magamban tartani ezt. Talán még életemben nem láttam ilyen pocsék büntetőt tőled. Pedig már nagyon sokat lőttél és nem véletlenül voltál te az első számú tizenegyesrúgónk éveken át. De az idei szezon már más volt. Nagyon gyengén szerepeltél és ezt te is tudtad. Már nem is hisztiztél, ha padoznod kellett, vagy éppenséggel lecseréltek. Ez a tegnapi büntetőd mintha az egész szezonodat tükrözte volna két másodpercben. Harmincon felül vagy már, így csak remélni tudom, hogy jövőre még összeszeded magad és újra villantasz majd valamit a régi énedből.

Kedves Lima. A te teljesítményeddel nem nagyon voltam kibékülve év közben, de aztán a végére megint helyre ráztad magad. A Juventusnak hatalmas gólt lőttél, de a döntőre visszaestél és megint csak töketlenkedést láttam. Nem akarlak megbántani, de nem nagyon van már jövőd a Benficánál, hisz te sem vagy fiatal és gyorsabb sem leszel már, mi pedig ezt nem engedhetjük meg. Viszont legalább a büntetődet magabiztosan értékesítetted. Ez jó pont.

Kedves Rodrigo. Én nagyon bírlak téged, de minek nyilatkozol olyat, hogy nem törődsz az átokkal, ha aztán a lábaidat mintha nem is te irányítanád? Ja, hogy a jónép ezt akarja hallani? Igen, ebben van valami. Na, de hagyjuk ezt, te egy nagyon jó játékos vagy, és ha a nyáron nem igazol le senki, akkor egészen biztosan te leszel nálunk az egyik ász, de a tegnapi döntőt nagyon gyorsan felejtsd el. Az, aki a meccsen játszott, nem te voltál, a büntetőd meg… hát izé… tudod mit? Inkább megyek tovább Andréhez.

Kedves André Gomes. Bíztunk benned, ahogy abban is, hogy jól helyettesíted majd Enzót, de ez a döntő még túl nagy falat volt neked. Egyik kapura lövésed rosszabb volt, mint a másik, és a passzaid is hagytak némi kívánnivalót maguk után. Ettől már ugye sosem fogsz rosszabbul játszani? Nem bántásból, tényleg, de helyén kell kezelni a dolgokat.

andréékKedves Luisao és Garay. Ti voltatok a szezon legjobbjai, amit az elején sosem gondoltam volna. Nagyon ritkán hibáztatok és sokszor az utolsó pillanatokban, de valahogy mégis közbe tudtatok avatkozni és éppen csak, de elpiszkáltátok azt a labdát, hogy Oblak, vagy éppen Artur fellélegezhessen. Így volt ez tegnap is, rátok igazán nem lehet panasz, hisz mindent beleadtatok, ennél többet nem tehettetek. Ezequiel, nem lehetne kivételesen bemutatni egyet a Unitednek és nálunk maradni még úgy 4-5 évig?

Kedves Maxi. A tavalyi szezonban gyengélkedtél, de idén ismét szárnyaltál. Nekem te vagy az egyik kedvencem és az én szememben te voltál tegnap a meccs embere. Sulejmani sérülése után Jesus előre tolt téged, így egy kicsit szokatlan poszton kellett játszanod, mégsem vallottál szégyent, sőt! Te voltál a legveszélyesebb játékosunk, a támadásaink motorja. Az a passzod meg Limának… hát nem rajtad múlott már hogy nem gólpasszként emlegetik utólag.

Végül pedig kedves Jesus. Köszi, hogy profi módon viselkedtél a meccs után, hogy a nyilatkozataidban nem foglalkoztál a bírókkal, és hogy gratuláltál a Sevillának. Én is gratulálni szeretnék nekik, hiszen megérdemelték. Miután látták, hogy csak úgy lehet esélyük, ha kihúzzák valahogy a büntetőkig, váltottak és sikerült is nekik, ott pedig nem ijedtek be. Te pedig nem tehetsz arról, hogy Lima és Rodrigo mindent kihagyott, amit csak lehetett. Tudom, hogy te nem akartad a szerencsére bízni és jó elképzelésid voltak. Ha meg már úgy is beszélünk, akkor köszi ezt az egész szezont is, ami úgy is nagyon jónak lesz elkönyvelve, hogy ez a fránya kupa aztán nem lett meg. Még a portugál kupát húzzátok be vasárnap, aztán szépen lassan mindenki elfelejti ezt a kudarcot, hidd el!

Én a magam részéről befejeztem a Guttmann átok körüli cécót, többé nem fogom még csak szóra se méltatni, hiszen ami nincs, arról minek beszéljünk? Innentől kezdve már csak a játékosoknak kell ezt tudomásul venniük valahogy, és szembeszállni saját magukkal. Talán egy-két esetben még pszichológushoz is el lehet menni, nem szégyen az. A lényeg, hogy jövőre a Bajnokok Ligája döntőjében már mindenki tisztán lássa a dolgokat.