Hősök

ünneplésTegnap este a a fociszerető emberiség nagyon nagy része nem is tudta, hogy Portugáliában is Classicó volt, hiszen a média már egy hete a spanyol változatot tolja orrba szájba, de aki tudta és ezt a párharcot választotta, annak nem kellett csalódnia. Kivéve a portistákat.

Azt hiszem, hogy erre a meccsre még nagyon sokáig emlékezni fogunk, hisz tegnap 11 hős nagyot alkotott a Porto ellen. A tizenkettedik az Siqueira volt, akit fél óra játék után kiállított Proenca és tegnap még dühös is voltam rá, de aztán ma olvastam JJ nyilatkozatát, aki azt állította, hogy Siqueira nem is volt tudatában, hogy már van egy sárgája, mert Proenca az elsőt a háttal álló Siqueirának mutatta fel. Nem szeretném őt semmiképp sem védeni, ugyanúgy viszont bírózni sincs kedvem egy ilyen meccs után, így csak annyit mondok, nézzük el ezt most Siquinek és tudjuk le annyival, hogy ha nincs a kiállítása, akkor az eufória is kisebb lett volna a végén.

A 11 hősünk pedig gondoskodott róla, hogy kamatostul visszakapjunk mindent, amit tavaly elvett tőlünk a sors. Mindenki egytől egyig megérdemli, hogy himnuszba foglaljuk a neveiket, mert csaknem egy órát játszani emberhátrányban a Porto ellen, aki foggal-körömmel ragaszkodott ehhez a kupához már magában is emberpróbáló, viszont még lőni is nekik két gólt… Hát az meg már emberfeletti.

maxi herrera

Gyí te!

Arturnak érdekes módon nem akadt sok dolga, de egy-két nagy védése azért volt, a gólról pedig nem nagyon tehetett. A meccs őt is magával ragadta, ha a játékosok kakaskodtak, akkor ő érkezett meg elsőként a helyszínre a békedelegációból. Batman, alias Jardel ugyan nem Luisao, de tegnap bebizonyította, hogy ha szükség van rá, akkor hajlandó a szívét is kitenni a pályára. Garay intelligens védőmunkája már szinte nem is tűnik fel nekünk, annyira megszoktuk a királyságát. Maxi nem a hidegvéréről híres, főleg akkor nem, ha a Porto ellen játszunk. Ő aztán nagyon át tudja érezni az ilyen meccsek fontosságát, most pedig magához képest nyugisan játszott, a tüdejét pedig még most is keresik valahol a gyepen. Quaresmával azért még így is összebúboltak a vége felé, de ennyi még bőven belefért. Enzó abszolút uralta a középpályát. Még emberhátrányban is látszódott, hogy a Porto egyszerűen nem tud fölénybe kerülni középen és ez nagyrészt az ő érdeme, a büntetőt pedig higgadtan értékesítette, bravó! André Almeida mostanában sok szerepet kap, ennek okai pedig főleg az olyan kényszercserék, mint a tegnapi, de André egy kicsit sem ijedt meg a fontos feladattól. Varela a gólja előtti szólója alatt ugyan csúnyán megetette, de ezt kivéve jól védekezett. Gaitán élete talán legjobb szezonját produkálja épp nálunk, aminek a vége könnyen az lehet, hogy jövőre már máshol osztogatja ki a gólpasszokat, hiszen nem egy, nem kettő elit klub képviselői ültek a tribünön, akiknek volt mit jegyzetelniük bőven. Nico ma egy pazar gólpasszt mutatott be, ezen kívül pedig végig nagyon jól tolta. Salvio lassan már Gomes88-t is meggyőzi, hiszen meccsről meccsre a legjobbak között van. Amikor nem szebbnél szebb gólpasszokat oszt, akkor fejel egy olyan gólt, mint amivel a vezetést is megszereztük. Rodrigo kicsit hátrább tolva játszott, és bár a támadások meg a lövések valahogy nem nagyon mentek neki, Fernandót szinte egymaga lefoglalta, aki így kevésbé tudott figyelni pl. Gaitánra, aki szinte szabadon fickándozhatott. Cardozo ugyan nem sokáig volt a pályán, de Siqueira kiállítása után a kamera mutatta, hogy odamegy beszélni Jesussal. Egy szó nélkül beáldozta magát, nem volt hiszti, nem voltak megvető tekintetek, a padról pedig végig tapsolt és biztatta a csapatot.

andré gomesVégül pedig André Gomes. Nem is olyan rég írtam róla, hogy jó játékos, de messze nem olyan jó, mint amilyennek a portugál média bemutatja. Meccsről meccsre átlagos, időnként jó teljesítmény, de semmi extra. Nos, tegnap este kaptam az arcomba egy jókora extrát, ami után egészen máshogy látom már a dolgokat. Talán tőle vártam a legkevésbé egy ilyen gólt. Ahogy átveszi, aztán átemel Fernando fölött… Te szent habakuk!

Innentől kezdve pedig elszabadult minden és mindenki. A szurkolókat már nehéz volt kordában tartani, sorban szaladtak be a pályára, hogy részesei lehessenek a gólörömnek. Néhányukat még időben feltartóztatták, egyesek azonban egészen Enzóékig jutottak és velük velük együtt ünnepeltek. A Porto pedig összeesett. Ettől a ponttól kezdve minden apróbb szabálytalankodás után összecsődült a játékosok apraja nagyja, Proenca – aki amúgy igen gyengén vezette a meccset -, pedig ekkor már talán szívesebben lett volna rohamrendőr egy ukrán tüntetésen, mint itt bíró.

jesus piros lap

nem, ő pont nem játékosfigyelő

Az edzők aztán a nézőtéren végezték, a kedélyek pedig szép lassan lenyugodtak, de csak a meccs végét jelző sípszóig, itt ugyanis elkezdődött az önfeledt ünneplés, miközben a Porto játékosai szomorúan baktattak az öltöző felé. Annyiszor láttam már ezt a jelenetet, csak éppen fordítva, hogy egyáltalán, a legkisebb porcikámban sem sajnáltam őket.

A kupa viszont még nincs meg, hiszen hátravan még a döntő, amit majd májusban vívunk meg, mégpedig a Rio Ave ellen. Érik a duplázás és akkor még az El-ről nem is beszéltünk. Carrega Benfica!

Ide kattintva meg tudjátok nézni a meccs összefoglalóját.