[Somos Benfica!] Tükörsima, de mégsem elég jó?

gaitán gólÉrdekes egy meccsen vagyunk túl, annyi bizonyos, mert hiába nyertünk tükörsimán, és hiába láttunk bravúros megoldásokat, mégis van bennünk némi hiányérzet a játék képével kapcsolatban. Illik egy 3-0-ás győzelem után panaszra nyitni a szánkat?

A gyász ismét rávetette árnyékát egy meccsünkre, hisz nem sokkal Eusébió halála után egy újabb legenda hagyott itt bennünket. Mário Coluna 1954 és 1970 között volt a Benfica játékosa, az utolsó hét évében pedig ő volt a csapatkapitány is. 525 meccsen 127 gólig jutott, ráadásul mindkét megnyert BEK-döntőnkön betalált. Eusébio után ő a legnagyobb név a Benfica történelmében, s most ő is eltávozott.

coluna és eusébió

Legyen nékik könnyű a föld!

Most pedig térjünk rá a meccsre, mert történt egy-két dolog, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Igazából piszkálja a csőrömet, hogy nem tettük oda magunkat eléggé. Tudom, persze: megvertük őket idegenben, így számunkra végképp nem volt sietős, de már az elején látszott, hogy a PAOK feltett kezekkel érkezett a Da Luzba, tehát sokkal könnyebben is el lehetett volna őket intézni. Na meg aztán Artur majdnem tett róla, hogy megszakadjon a gyönyörű kapott gól nélküli sorozatunk is. Egy ártatlan távoli lövést csaknem sikerült nevetségesen bevédenie – a kezéből kipattanó labdára a gólvonalon vetődött rá. Van még valakinek valamilyen kétsége, hogy miért Oblak lett az első számú hálóőr?

Nos, a PAOK-nak ez volt az egyetlen kapura tartó lövése. Ezt kivéve is csak kétszer próbálkoztak elég gyengén, azt is távolról. Nem termett itt számukra semmi babér, mégsem tudtunk velük dűlőre jutni egészen a 70. percig. Cardozo igyekezett, de látszódik még rajta a meccshiány és Salvión is jól látszott, hogy fél évig csak twitterezett. A 70. perctől azonban minden gyökeresen megváltozott, ugyanis Katsouranis utolsó emberként terítette le Limát a 16-os vonalán, ami (jogosan) piros lapot ért számára. Rossz volt látni az elkeseredett Kostast, viszont ugyanakkor szívmelengető érzés volt, ahogy az egész stadion állva tapsolt levonulása közben.

katsouranis

Riszpekt

Miután távozott a csapat szíve, a PAOK végképp megtört. Pláne azután, hogy Gaitán szemtelenül zseniális módon értékesítette a szabadrúgást. Nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna hasonlót, de nem is vagyok egy őskövület, szóval nincs ebben semmi kivetnivaló. Viszont így, a 16-os vonalról egy Panenkás mozdulattal bepöckölni…hát csinálja utána aki tudja.

Nem kellett aztán sokat várni a másodikra sem. Maduro kezezése után Lima higgadtan vágta be a büntetőt, ahogy azt már tőle megszoktuk. Gyengén teljesít már Lima és valószínűleg nem is lesz már jobb, de a büntetőket jól végzi el, azt meg kell hagyni.

Na és aztán egy percre rá már jött is a harmadik, de ismét nem egy tudatosan felépített akciógólról van szó. Luisao tisztázó mozdulata tulajdonképpen gólpassz volt Markovicnak, aki ismét bámulatos higgadtsággal fejezte be az égből pottyant helyzetet. Azt kell mondjam, hogy Lazar játéka nagyban javult a szezon első felében nyújtott teljesítményéhez képest. Visszavett az önzőségéből, ha pedig gólhelyzetbe kerül, akkor azt ki is használja, méghozzá zseniálisan. A gólörömei pedig… Rezzenéstelen arccal nyugtázza, hogy bement, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. 19 évesen. Nagyon bírom a srácot.

markovic gól

Markovic lő, gól.

Következő ellenfelünk a Tottenham lesz két hét múlva, a nagy kérdés pedig az, hogy vajon JJ a legerősebb kezdőt állítja fel, vagy folytatja az eddig beválni látszó rotálási módszerét? Én mindenesetre amondó vagyok, hogy jobb lenne Oblakot látni majd a kapuban, mert Adebayorék nem arról híresek, hogy hagyják az ellenfél kapusát unatkozni. Ez viszont már egy másik történet lesz.